B�r Bloemfonteinban sz�letett (ma: D�l-Afrika), J. R. R. Tolkien gyermekkora nagy r�sz�t az angliai Birminghamben t�lt�tte, majd Oxfordban tanult. Apj�t, Arthur Tolkien banktisztvisel�t a reum�s l�z okozta legyeng�l�s k�vetkezt�ben fell�p� agyv�rz�s kor�n elvitte (1896). Anyja, anglik�n csal�dja tiltakoz�sa ellen�re, �tt�rt a r�mai katolikus hitre. Nem sokkal ezut�n (1904) der�lt ki cukorbetegs�ge, de m�g �gy is erej�n fel�l gondoskodott abban az id�ben szint�n sokat betegesked� k�t fi�gyermek�r�l. M�g ez �v november�ben diabetikus k�m�ba esett �s meg is halt. Tolkien olthatatlan szeretetet �rzett anyja ir�nt, aki „val�di m�rt�r volt, �s nem mindenkinek adja meg az �r oly k�nnyen azt az aj�nd�kot ... egy any�t, aki hal�lra dolgozza mag�t, hogy gondoskodj�k a fiair�l �s az � hit�kr�l.” Ez nagy hat�st gyakorolt vall�soss�g�ra, mivel �gy �rezte, anyja eml�k�t �s mag�nyos k�zdelm�t katolikus hit��rt nem teheti �rtelmetlenn� azzal, hogy m�s vall�s� vagy vall�stalan lesz (Tolkien m�ly hit�nek szerepe volt abban, hogy C. S. Lewis k�s�bb kereszt�ny hitre t�rt). �r�saiban is megjelenik a kereszt�ny �rt�krend �s szimbolizmus.

K�s�bb megismerte Edith Brattet, �lete els� �s legnagyobb szerelm�t, aki hozz� hasonl�an �rva volt, s akivel egy h�zban lakott. Anyja hal�la ut�ni gy�mja, Francis Xavier Morgan atya, egy katolikus pap, megtiltotta, hogy tal�lkozzanak, eg�szen addig, am�g Tolkien h�rom �v m�lva el nem �ri a nagykor�s�got. Tolkien legal�bb annyira ragaszkodott gy�mj�hoz, mint Edithez, ez�rt a h�rom�ves tilalmi id�szakot betartotta, de ennek lej�rt�val azonnal feles�g�l vette Edithet (1916 m�rcius 22.). �t k�s�bb L�thien alakj�ban �r�k�tette meg. „� volt az �n L�thienem” - �rta k�s�bb egy level�ben fi�nak, Christophernek.

Oxfordi egyetemi �vek

Fiatalon fordult �rdekl�d�se a nyelvek ir�ny�ba. Az olyan antik vagy �si eredet� nyelvek, mint a latin, az �g�r�g, a welsh (Wales-i), a g�t, az �skandin�v nyelvek, az �angol k�l�nf�le v�ltozatai, �s a finn, k�l�n�sen elb�v�lt�k. M�r ebben a korban, illetve Oxfordi egyetemi �vei alatt, megkezdte mesters�ges nyelveinek kidolgoz�s�t (1915-re m�r igen el�rehaladt a t�ndenyelvek kidolgoz�s�ban). Ezekben az �vekben alap�totta legk�zelebbi bar�taival a T.C.S.B.-k�rt (Tea Club, Barrowian Society, azaz Barrowi�nus TeaKlub T�rsas�g), ami egy nem hivatalos irodalmi �nk�pz�k�r volt, mely rendszeres id�k�z�nk�nt �ssze�lt, a tagok egym�s verseit �s felolvas�sait hallgatt�k, illetve szatirikus sz�ndarabokat adtak el�. Tolkien is nekik olvasta fel els� verseit, melyekben m�r megjelennek a t�nd�rek, man�k �s hasonl� mitol�giai alakok.

Az I. vil�gh�bor�

Tolkien az I. vil�gh�bor� idej�n, m�g egyetemistak�nt, csatlakozott a brit hadsereghez, ahol a legt�bbsz�r kit�ntetett egys�g�ben szolg�lt. Szemtan�ja volt rengeteg bajt�rsa, k�zt�k k�zeli bar�tai hal�l�nak, s�t � maga is k�rh�zba ker�lt. L�badoz�sa idej�n kezdte el �rni mitol�gi�n �s n�pk�lt�szeten alapul� t�rt�neteit, melyeknek Az elveszett mes�k k�nyve c�met adta. M�veinek tanulm�nyoz�i szerint �r�s�t nagyban befoly�solta a h�bor�, a k�pzelet seg�ts�g�vel pr�b�lt elmenek�lni a gy�rak, g�pek, fegyverek �s bomb�k huszadik sz�zad�b�l.