A hobbit, mint Tolkien t�bb m�s �r�sa is, gyermekeinek sz�l� t�rt�netk�nt indult, amelyet azt�n beszippantott a r�gen fejl�d� t�nde-mitol�gia. M�fajilag mesereg�ny, illetve ifj�s�gi kalandreg�ny; ut�bbin bel�l a m�fajra �s az �r�ra is jellemz� pikareszk (�tle�r�) form�t k�veti. F�h�se, Bilb� m�lt� b�rez�s fej�ben �s n�mi kalandv�gyt�l sarkallva, tizenh�rom t�rpe (Thorin, �in, Gl�in, Ori, Dori, Nori, Fili, Kili, Bifur, Bofur �s Bombur, Dwalin �s Balin) �s egy m�gus t�rsas�g�ban felkerekedik, hogy visszaszerezze a t�rp�k �si tulajdon�t Szm�gt�l, a s�rk�nyt�l, k�zben bej�rj�k a Tolkien �ltal teremtett vil�g, K�z�pf�lde �szaki ter�leteit. A k�nyv Tolkien els�k�nt kiadott olyan nagyobb l�legzet� m�ve, mely ebben az elk�pzelt vil�gban j�tsz�dik (el�tte csak n�h�ny K�z�pf�ld�n j�tsz�d� verse jelent meg).

A m� els� verzi�ira az 1920-as �s 30-as �vek fordul�j�r�l vannak utal�sok: a Tolkien-gyerekek ezekb�l az �vekb�l eml�keztek ezen kalandok felolvas�saira. 1933-ban az �r� bar�tja �s „h�zi” kritikusa, C. S. Lewis m�r v�lem�nyt mondott egy (igaz, befejezetlen) v�ltozat�r�l; 1936-ban pedig Tolkien m�r kimondottan a kiad�s rem�ny�vel fordult �jra a t�rt�net fel�, hogy az addig csak v�zlatosan kidolgozott befejez�st is meg�rja.

Tolkien minden jel szerint 1928-ban kezdte �rni a t�rt�netet (b�r � maga k�s�bb 1930-ba helyezte ezt a kezdetet): ekkor kaphatta meg az elterjedt v�leked�s szerint a reg�ny meg�r�s�hoz vezet�, az els� mondat le�r�s�t vez�rl� megfejthetetlen ihletet. Ezen �ll�t�s az �r�t szem�lyesen is ismer� �letrajz�r�, Humphrey Carpenter Tolkien-�letrajz�ban is szerepel ^[1]. Eszerint Tolkien �ppen dolgozatot jav�tott (a legenda m�s v�ltozatai szerint, di�kot feleltetett), amikor esz�be �tl�tt a majdani m� nevezetes els� sora: „Volt egyszer egy f�ldbe v�jt lyuk, abban �lt egy hobbit…” Olyan furcs�n hatott r�, hogy zavar�ban az egyik dolgozatra firkantotta le.

A harmincas �vek elej�t�l k�ziratr�l k�ziratra �s tiszt�zatra haladva fejl�d�tt a sz�veg, amit 1930-31 tel�nek est�in mes�lhetett el el�sz�r a gyerekeknek.

A legels� kritikusok is �szrevett�k, hogy A hobbit mily m�rt�kben �p�tkezik az �szak- �s �szaknyugat-eur�pai m�toszok �s mes�k elemeib�l is, s megjegyezt�k, mennyire „tanult mese” a reg�ny. A hobbit t�rpjeinek nevei, ak�rcsak Gandalf�, a verses Edda egyik k�ltem�ny�b�l sz�rmaznak, Beorn („medve”) neve �s lakhelye is �angol, �s a Mag�nyos Hegyn�l Bilb� �s Szm�g s�rk�ny (az eredetiben: Smaug, szint�n �angolb�l k�pzett n�v) k�z�tt lej�tsz�d� esem�nyekben felfedezhet� a Beowulf cselekm�ny�nek egy r�szlete. Emellett kort�rs hat�sok is megfigyelhet�k a m�ben, mint pl. E. A. Wyke-Smith A snergek csod�latos f�ldje (The Marvellous Land of Snergs) c. k�nyv��.