Hajdan�bban sokkal t�bben voltak; mind�g is szerett�k a b�k�t, a nyugalmat �s a becs�letesen felsz�ntott, k�v�r telev�nyt: ha csak tehett�k, j�l m�velt �s �polt f�ldeken tany�ztak. A kov�csf�jtat�n�l, a v�zimalomn�l, vagy a sz�v�sz�kn�l bonyolultabb g�pezethez nem �rtettek, �s nem is szerett�k �ket, noha egy�bk�nt �gyesen b�ntak a szersz�mokkal. T�bbnyire m�r a r�gm�lt id�kben is �vakodtak t�l�nk, "a Nagyokt�l", ahogy �k mondj�k, de m�r egyre nehezebb r�juk lelni, mert f�lve ker�lnek minket. Hall�suk k�t�n�, a szem�k �les; igaz, hajlamosak a h�z�sra, �s nem szoktak f�l�slegesen sietni, de az�rt f�rg�k �s eleven mozg�s�ak. Kezdett�l fogva meg volt az a k�pess�g�g, hogy gyorsan �s hangtalanul elt�njenek, ha nagyobb l�nyek cs�rtettek fel�j�k, akikkel nem �hajtottak tal�lkozni; ezt a k�pess�g�ket annyira kifejlesztett�k, hogy az emberek szem�ben var�zslatosnak tetszik. Pedig a hobbitok val�j�ban sohase foglalkoztak semmilyen var�zstudom�nnyal, �s ill�konys�guk ink�bb aff�le mesters�gbeli fort�lynak tekinthet�, melyet r�szint �r�k�ltek, r�szint a gyakorlat folyt�n, a f�ldh�z f�z�d� szoros kapcsolatukban saj�t�tott�k el, �gyhogy a nagyobb �s otromb�bb teremtm�nyek semmik�ppen se tudj�k ut�nozni.

A hobbitok n�pe ugyanis kis n�v�s�: m�g a t�rp�kn�l is kisebbek - azazhogy nem olyan testesek �s vaskosak, b�r sokszor alig alacsonyabbak. Magass�guk v�ltoz�: a mi m�rt�kegys�g�nk szerint �ltal�ban hatvan �s sz�zh�sz centim�ter k�z�tt van. Tarka ruh�kban j�rtak, f�leg a s�rg�t �s a z�ldet kedvelt�k; l�bbelit azonban ritk�n viseltek, mert a talpukon vastag, kem�ny b�r n�tt, �s a l�bfej�ket s�r�, gyapjas sz�rzet bor�totta. Hossz�, �gyes ujjaikkal igen sok hasznos �s tetszet�s holmit tudtak k�sz�teni. Arcuk a legt�bbsz�r ink�bb j�indulat� volt, mint sz�p: sz�les, pirospozsg�s, szem�k csillog�, sz�juk mind�g nevet�sre �ll. Nevettek is j�csk�n, meg ettek �s ittak, sokszor �s derekasan; mindig hajlottak az egyszer� tr�f�kra �s a napi hat �tkez�sre (ha tellett r�). Vend�gszeret�k voltak, nagyon kedvelt�k a t�rsas�got �s az aj�nd�kokat: b�kez�en adtak, �s sose szab�dtak, ha kaptak.

Nem vit�s, hogy j�llehet k�s�bb elidegenedtek t�l�nk, a hobbitok voltak�ppen rokonaink: sokkal k�zelebb �llnak hozz�nk, mint a t�nd�k, vayg ak�r a t�rp�k. Valamikor az embern�p k�l�nf�le nyelveit besz�lt�k, a maguk m�dj�n (ld. Nyelvek > A Hobbitok nyelve), �s nagyj�b�l ugyanazt szerett�k, vagy ugyanatt�l viszolyogtak, mint az emberek. De hogy pontosan milyen fok� ez a rokons�g, ma m�r nem der�thet� fel.
A hobbitok eredete messze visszany�lik az �id�kbe, amelyek nyomtalanul elt�ntek, �s feled�sbe mer�ltek. Annyi mindenesetre biztos, hogy a hobbitok m�r r�g�ta �ltek h�bor�tatlanul K�z�pf�ld�n, amikor a t�bbi n�p tudom�st szerzett a l�tez�s�kr�l. M�r akkor is k�ts�gtelen�l ugyanazokon a t�jakon �ltek, ahol napjainkban fellelhet�k: az �vil�g �szaknyugati r�sz�n, a tengert�l kletre. Bilb� idej�ben m�r semmit sem tudtak �shaz�jukr�l. N�h�ny �si legend�jukb�l, valamint egy-k�t saj�tos szavukb�l �s szok�sukb�l azonban hat�rozottan k�t�nik, hogy m�shonnan v�ndoroltak nyugatra a t�voli m�ltban. Legkor�bbi mond�ikban sz� esik arr�l, hogy valamikor az Anduin fels� mell�kv�lgyeiben �ltek.
M�g miel�tt �tkeltek volna a hegyeken, a hobbitok h�rom t�bb�-kev�sb� k�l�nb�z� t�rzsre oszlottak:
A gyapl�b�ak v�konyabbak �s alacsonyabbak voltak, a b�r�k barn�bb; szak�lluk nem n�tt, �s l�bbelit nem viseltek; kez�k-l�buk form�s volt �s f�rge; legink�bb a hegyvid�keket �s a domboldalakat kedvelt�k. Hajdan�ban sokat �rintkeztek a t�rp�kkel, �s sok�ig �ltek a hegyek alatt elter�l� dombvid�keken. R�ges-r�gen nyugat fel� kezdtek v�ndorolni, �s m�r eljutottak eg�szen a Sz�ltet�ig, Eriador t�ls� v�g�n, amikor a t�bbiek m�g ki sem mozdultak a Vadonf�ldr�l. �k voltak a hobbit fajta leg�ltal�nosabb, legtipikusabb �s legn�pesebb k�pvisel�i. Legkev�sb� �k szerett�k a hely�ket v�ltoztatni, �s a hobbitok �si szok�s�t meg�rizve, �k laktak a legtov�bb alagutakban �s od�kban.
A szt�rok er�sebbek voltak, a v�lluk sz�lesebb, kez�k-l�buk nagyobb, �s jobban szerett�k a s�ks�gokat meg a foly�partokat. Sok�ig tany�ztak az Anduin, a Nagy foly� partjain, �s nem f�ltek annyira az embern�pt�l. �k nem tartottak �gy a v�zt�l, mint a t�bbi fajta, kedvelt�k a cs�nak�z�st is. A legt�bb hobbit m�g a foly�kra �s a cs�nakokra is m�lys�ges aggodaslommal tekint, �s csak kevesen tudtak �szni, nem �gy, mit a szt�rok. A gyapl�b�ak ut�n �k is nyugatra v�ndorolnak, majd d�li ir�nyba k�vett�k a Zubog� foly�s�t; j� r�sz�k sok�ig �lt azon a helyen, egyfel�l Tharbad, m�sfel�l D�nf�ld hat�ra k�zt, miel�tt ism�t �szaknak vonultak volna.
Az irhafak�knak vil�gosabb volt a b�re �s haja, azonk�v�l magasabbak �s karcs�bbak voltak a t�bbiekn�l; �k a f�kat �s az erd�ss�geket szerett�k. �k voltak a legkevesebben, a hobbitok �szaki �g�t alkott�k. Bar�tibb kapcsolatokat tartottak fenn a t�nd�kkel, mint a t�bbi hobbit; t�bb tehets�g�k volt a nyelvekhez �s a dalokhoz, mint a k�zm�vess�ghez; �sid�k �ta jobban szerettek vad�szni, mint sz�ntani. V�lgyzugolyt�l �szakra keltek �t a hegyeken, �s a Sz�rke Omboly foly�sa ment�n ereszkedtek al�. Eriadorban hamarosan elvegy�ltek az el�tt�k �rketett t�rzsekkel, de minthogy valamivel b�trabbak �s kalandv�gy�bbak voltak, sok gyapl�b� vagy szt�r nemzetts�gnek �k lettek a vezet�i, f�n�kei. Az irhafak� be�t�s m�g Bilb� alatt is er�sen �rezhet� volt a jelent�sebb csal�dokban, p�ld�ul a Tukokn�l �s Bakf�ld urain�l.
A hobbitok egyik �ga sem volt harcias, egym�ssal pedig v�gk�pp nem harcoltak soha. Valamikor r�gen persze sokszor harcra k�nyszer�ltek, mert a vil�g nem irgalmas, �s biztos�taniuk kellett a fennmarad�sukat; de Bilb� idej�ben m�r ez is a t�rt�nelmi eml�kek k�z� tartozott.