A farkas vagy sz�rke farkas (Canis lupus) ragadoz� �llat, a kutyaf�l�k csal�dj�ba tartozik. A r�k�n�l nagyobb, barn�s-sz�rk�s �llat. (A sz�ne az �l�hely�t�l f�gg.) Csoportosan, �gynevezett falk�ban �l �s vad�szik. K�lykei csak a domin�ns (alfa) p�rnak vannak, a falka t�bbi tagja is r�szt vesz azonban az ut�dok gondoz�s�ban. Ezek a domin�ns p�rral �ltal�ban v�rs�gi kapcsolatban �llnak, legt�bbsz�r feln�tt k�lyk�k.

A k�z�ns�ges farkas (Canis lupus lupus) valaha eg�sz Eur�p�ban elterjedt volt, m�ra azonban szinte teljesen kipusztult �l�helye �s zs�km�ny�llatai radik�lis cs�kken�se, valamint az intenz�v vad�szat miatt. A kutya (Canis lupus familiaris) a farkas h�zias�tott alfaja.

T�rzs: Gerinch�sosok (Chordata)

Oszt�ly: Eml�s�k (Mammalia)

Rend: Ragadoz�k (Carnivora)

Csal�d: Kutyaf�l�k (Canidae)

Nem: Canis

Faj: C. Lupus

Le�r�s: Testhossza 100-160 cm, farka 30-50 cm hossz�. Marmagass�ga 50-100 cm, testt�mege 15-80 kg. Aki figyelmesen �ttanulm�nyozza ezeket a sz�madatokat, az azt tapasztalja, hogy az �llat m�retei ig�n t�g hat�rok k�z�tt mozognak. Ennek az az oka, hogy az egyes kifejlett egyedek k�z�tt is igen nagy lehet az elt�r�s, att�l f�gg�en, hogy az �llatok pontosan mely ter�leteket lakj�k, milyen ivar�ak, mennyire id�sek �s fejlettek, mennyire domin�nsak, stb. Az �llatok sz�ne is nagyon k�l�nb�z� lehet, mert b�r a sz�rk�t�l a barn�ig terjed� sz�n a leggyakoribb. Egyes vid�keken a farkasok ink�bb feket�k, a sarkvid�ki ter�leteken pedig ink�bb feh�rek.

Elterjed�s, �l�hely: A farkas elterjed�si ter�lete egykor igen hatalmas volt. A Brit-szigetekt�l kezdve az eur�pai kontinensen, illetve �zsi�n �t Jap�nig, s�t �szak-Amerik�ban Alaszk�t�l eg�szen Mexik�ig. M�ra a farkas egyes orsz�gokb�l teljesen elt�nt, s szinte mindenhol megritkult az �llom�nya. Farkasok m�g ma is �lnek Eur�zsi�ban �s �szak-Amerik�ban, de am�g egykor ezen a vid�ken elterjed�si ter�let�k egyetlen hatalmas, �sszef�gg� ter�let volt, addig m�ra egym�st�l elk�l�n�lt apr�, szigetszer� foltokk� zsugorodott. Magyarorsz�gon hivatalosan kihalt fajnak tekintik, de id�r�l id�re n�h�ny �llat �tl�pi az �llamhat�rt, s eljut haz�nkba is.

�letm�d, t�pl�lkoz�s: Amint az k�zismert, a farkasok falk�ban �lnek. Ezek a falk�k �ltal�ban 5-8 egyedb�l �llnak, el�fordulnak azonban enn�l j�val nagyobb egyedsz�m� falk�k is. A falk�n bel�l szigor�, hierarchikus rendszer uralkodik. Az egyedeknek a rangsorban elfoglalt hely�k hat�rozza meg, hogy a zs�km�nyb�l mennyit fogyaszthatnak el, illetve a h�mek a rangsor alapj�n p�rosodnak a szuk�kkal. Ragadoz� �llatok, �tlapjukon a kiseml�s�kt�l kezdve a nagyobb pat�sokig sokf�le zs�km�ny�llat szerepel. Egy-egy farkasfalka ak�r m�g egy j�vorszarvast is k�pes elejteni.

Szaporod�s, egyedfejl�d�s: A farkas vemhess�gi ideje 61-63 nap. Mivel a K�rp�t-medenc�ben �l� farkasokn�l a p�rz�si id�szak decembert�l m�rciusig tart, az ut�dok �ltal�ban m�rcius-m�jus t�j�n j�nnek a vil�gra. A k�lyk�k sz�ma egy alomban �ltal�ban 4-8. A n�st�ny 7-9 h�tig szoptatja a k�lyk�ket, amelyek azt�n 1-3 �ves korukban v�lnak ivar�rett�.

�rdekess�gek: A farkasr�l az emberek t�bbs�g�ben meglehet�sen t�ves elk�pzel�s alakult ki. Ezen nem is lehet csod�lkozni, hiszen az embergyerek legfog�konyabb �letszakasz�ban csupa olyan mes�t hall, amelyben a farkas a rosszat jelk�pezi. Emiatt ezt a jobb sorsra �rdemes �llatot �ltal�ban veszedelmes fenevadk�nt tartj�k sz�mon. Term�szetesen volt m�r p�lda arra, hogy farkasok embereket t�madtak meg, s�lyos, nem egyszer hal�los s�r�l�st okozva, de igaz�b�l nem ez a jellemz�. Egy �tlagos farkas, ha csak teheti, ink�bb kit�r az ember �tj�b�l. Egy�bk�nt pedig teljesen bizonyos, hogy az ember t�bb farkas hal�l�t okozta, mint ford�tva.