A Turul a magyar eredetmond�k mitologikus madara. K�zai Simon szerint Attil�t�l G�za fejedelem idej�ig a koron�s fej� turul volt a magyarok hadi jelv�nye. A mondai Turul az �l�vil�gban egy nagy test� s�lyommal (altaji havasi s�lyom, Falco rusticolus altaicus), vagy a kerecsens�lyommal (Falco cherrug) azonos�that�. A sz� t�r�k eredet� (a togrul vagy turgul vad�szs�lymot jelent). Az �si magyar nyelv h�rom sz�t ismert a s�lymok k�l�nb�z� fajt�ira: a kerecsen, a zongor (ebb�l sz�rmaztathat� a Zsombor n�v is) �s a turul szavakat. Az �rp�d nemzets�g totemisztikus eredetmond�ja. A nemzets�g �sanyja �lm�ban egy mad�r megj�vend�lte, hogy dics� uralkod�k sz�rmaznak majd t�le. Az �lom-jelenet miatt a sz�letend� gyermeknek �lmos lett a neve, aki n�p�nek vezet�j�v� v�lik. A 14. sz�zadi kr�nikakompoz�ci� �s Anonymus k�l�nb�z�k�ppen �rizt�k meg a mondai t�rt�net r�szleteit: az el�bbi El�d�t �s Eunodbilia meg nem nevezett l�ny�t, az ut�bbi �gyeket �s Emes�t tartja �lmos sz�leinek. Abban megegyeznek a k�tf�k, hogy a terhes n�nek �lm�ban megjelent a turulmad�r. Anonymus szerint a mad�r "mintegy re� sz�llva, teherbe ejtette", m�g a kr�nikakompoz�ci�ban csak tudom�s�ra hozza, hogy "m�h�b�l patak fakad, �s idegen f�ld�n sokszoroz�dik meg" - mivel �gy�k�b�l dics� (szent) kir�lyok fognak sz�rmazni.